A munkahelyi design változásainak három iránya
Az emberiség bizonyos értelemben már mindent fölfedezett a Földön. Most ismeretlen területre lépünk: mindent megváltoztatunk. Gondoljuk ezt végig!
Gondoljunk csak a digitális átalakulásra! Az új technológiák megváltoztatják azt, ahogy környezetünkhöz viszonyulunk, ahogy dolgozunk, ahogy játszunk, ahogy élünk. A technológiai eszközök egyre jobbak és hozzáférhetőbbek, ezért szívesebben alkalmazzuk őket. Mindennek eredményeképpen a hozzájuk való viszonyunk is változik.
Ezek fontos gondolatok, amelyek gyors ütemben változtatják meg munkánkat és munkahelyünket. A 2019-es év közeledtével a „360” találkozott Cherie Johnsonnal, a Steelcase globális tervezési igazgatójával és Julie Yoneharával, a Steelcase szenior ipari formatervezőjével. Mindketten együttműködnek amerikai, európai és ázsiai csapatokkal is, hogy megértsék, a globális változások milyen hatással vannak a munkahelyi tervezés világára. Azok a design-hatások, amelyekről Johnson és Yonehara egy évvel ezelőtt beszélt nekünk, tovább fejlődnek. Azt mondják, néhány területen fordulóponthoz érkeztünk, és ez 2019-ben még nyilvánvalóbb lesz.
ÚJRA KELL TANULNUNK AZ EMPÁTIÁT
Kaotikus és változó világunkban a korlátok nélküli információhoz jutás csak arra jó, hogy saját perspektívánk még tovább szűküljön. Könnyedén el tudjunk némítani a miénktől eltérő hangokat és véleményeket. Az eredmény: a társadalom még megosztottabbá válik. Ugyanakkor a közösségek újraírják és újraértelmezik múltjukat, jelenüket és jövőjüket, és újra képesnek érzik magukat az irányításra és a cselekvésre. Ahogy önazonosságaink egyre sokfélébbek lesznek és a bizalomhiány erősödik, a kultúrák közötti határok elmélyülésévelaz érzelmi intelligencia (EQ) egyre értékesebbé válik.
Ennek hatása a design világára |- Itt jön be a szürrealizmus. A hagyományos alkalmazásokra készült tervek futurisztikus formákat öltenek – mondja Yonehara – Nem engedjük el a múltat, hanem újraértelmezzük. Azt látjuk, hogy a tervezők markánsan fejezik ki ezeket a törekvéseket.
A tervezők megragadják a különbségeket és azokra a részletekre koncentrálnak, amelyek segítenek egésszé összerakni a részeket. Ez nyilvánul meg az elemekből felépülő alakzatokban és a szándékosan össze nem illő részletekben. A tervezők szemlélete nem holisztikus: az anyagválasztás összevisszaságával, a minták töredezettségével, a különböző textúrák elegyítésével az alkotó emberi kezet ünneplik.
példák
- A Nike kosárlabdapályává alakított át egy templomot
- Arthur Hoffner Párizsban alkotó képzőművész és tervező az egészet összetartó részletekre helyezi a hangsúlyt
- A Kínában megrendezett ‘True Me’ kiállítás önmagunk különböző verzióit kísérli meg felfedezni
MANIPULÁLT TERMÉSZETES
A természetes és szintetikus közötti határok kezdenek elmosódni: ezt egész ökoszisztémánkban megtapasztalhatjuk. A dzsungelben élő állatok éjjel vannak ébren, hogy ne kelljen érintkezniük az emberrel. Az előrejelzések szerint 2020-ban 7.8 milliárd embernek lesz szüksége táplálékra: e szükséglet miatt egyre inkább általánossá és elfogadottá válik a GMO használata a terményeknél. „Meghekkeljük” az egészségünket – a rákgyógyítás és a genetikai rendellenességek elleni küzdelem érdekében megváltoztatjuk a genomokat. És szintetikus érzékelést fejlesztünk ki – olyan protéziseket állítunk elő, amelyek fájdalmat és feszültséget éreznek, mert a fájdalom a túlélés egyik záloga.
– Amikor azt vesszük észre, hogy földünkön minden területen jelen van az emberi beavatkozás, fel kell tennünk a kérdést: Mit is jelent a valódiság?– teszi hozzá Johnson – A valódiság is változóban van – mostanra már az önkifejezésről szól.
Ennek hatása a design világára | Esztétaként Johnson és Yonehara feszültséget éreznek a természetes és az ember által létrehozott, mesterséges dolgok között. Ez egyfajta „öko-brutalizmus”, robusztus formák nyers és precíz jellemzőkkel. Van készség arra, hogy az olyan nyersanyagok, mint a fa és a kő hasonmását hozzák létre, amennyiben a végeredmény nagyobb elégedettséget nyújt az embereknek. A színpaletta egyfajta reaktív anyagértelmezés – a természetes és a mesterséges anyag (például a digitálisan nyomtatott bőr vagy a festett furnér) egymás mellé rendelése, olyan mintákkal, amelyek a természetes és a mesterséges ötvözésével újraértelmezik a természetet.
példák
- Az Adelaide Contemporary nevű, újonnan nyíló ausztrál művészeti galéria kiállításaira benevezett műalkotások
- Pierre Huyghe After ALife Ahead című műve a Skulptur Projekte Münster-en
- Philippe Malouin kiállítása a dél-franciaországi Design Parade nevű eseményen
TECHNOLÓGIAI FÜGGÉS
Soha nem töltöttünk még ennyi időt képernyők előtt. Az átlag amerikai naponta közel 11 órát tölt valamilyen képernyő bámulásával. Kapcsolatot alakítottunk ki valamivel, aminek fogyasztói vagyunk. Jelenleg a képernyők előtt töltött idő korlátozza a fizikai környezetre gyakorolt hatásainkat, de ez változóban van: technológiánk a segítségünkre siet. Egyre inkább tudatosítják bennünk, hogy mivel töltjük az időnket. Az Apple iOS-ének legújabb verziója például segít nyomon követni, hogy mennyit és mire használjuk a telefonunkat.
Kapcsolatunk a technológiával és a tőle való függésünk változóban van, ugyanis gyors ütemben növekszik. 2016 óta a számítógépes beszédfelismerés hibaaránya 8.5%-ról 4.9%-ra csökkent. Ez jelenleg háromszor gyorsabb, mint az emberi gépelés. 2010 óta a képfelismerés hibaaránya 30%-ról mintegy 4%-ra csökkent (HBR).Viselkedésünk, attitűdjeink és elfogadásunk a technológia fejlődésével változik, és mi egybeolvasztjuk a digitális és a fizikai világot.
Ennek hatása a design-ra | – A digitális tartalom fizikai világunkban egyre zsigeribb és kézzelfoghatóbb helyet foglal el – mondja Johnson – Tereink egyre kevésbé fognak a képernyőnkön lévő tartalmak passzív fogyasztásáról szólni, mintsem a technológiával való interakciónkról. Már látjuk ennek gyors térnyerését és a tértervezésre gyakorolt hatását.
Ez a gyorsulás a fizikai környezet és a technológia által biztosított érzékszervi tapasztalás összeolvadásával válik majd nyilvánvalóvá. A kiterjesztett valóság és a virtuális valóság rejtett árnyalatokkal bővítik ki tereinket. A minket körülvevő tárgyak digitálisak, de mégis hagyományos módon előállítottak lesznek. A színpaletta és a minták az anyagok szürreális egymásra helyezését tükrözik szűrők, rétegek, struktúra- és színátmenetek használatával.
példák
- Yayoi Kusama: Narcissus kertje táj-installáció
- Kerek huzal-lámpa– Formafantasma for FLOS
- A több textúrás bőr segítségével a robotok ki tudják fejezni érzelmeiket
- Sara Chyan érzelmi ékszerei és metamorf anyagai
– 2019-ben a technológiához fűződő viszonyunk alapvetően megváltoztatja azt, ahogyan érzünk, dolgozunk és ahogy elvégezzük a munkánkat – mondja Yonehara – Az, hogy ismerjük ezeknek a változásoknak a mozgatórugóit, segít nekünk a munkahelyi tervezésre gyakorolt hatásaik előtt járnunk, és így még azelőtt támogatást tudunk nyújtani az embereknek abban, amire szükségünk van, mielőtt még tudnák, hogy szükségük lesz rá.