New In Store

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adip is cing elit, sed do eiusmod tempor

Categories :

Let’s connect

Keresés

Blue.hu

  /  Szakmai anyagok   /  A munkahelyi jóllét hat dimenziója

A munkahelyi jóllét hat dimenziója

A wellbeing versenyelőnyt jelent napjaink üzleti világában

A Steelcase erre vonatkozó kutatásának összefoglalója a jóllét hat olyan dimenzióját határozza meg, amelyekre hatással lehet a fizikai környezet milyensége. A hat dimenziót összekötő alapkoncepciót a Steelcase „egymással szoros kapcsolatban álló terek munkahelyeként” definiálja, amely választási és irányítási lehetőséget kínál a dolgozóknak, hogy hol és miképpen dolgozzanak.

– A jóllét elősegítéséhez szükség van arra, hogy a munkatársaknak legyen választási lehetőségük munkaterük kialakításában – mondja Nicolas de Benoist, a Steelcase kutatója – A munkahelyeket hagyományosan a hatékonyság elősegítésére tervezték, és néha az is előfordul, hogy mindenkinek ugyanabban az elhelyezési modellben kell dolgoznia. Azonban ez a megközelítés nem ad lehetőséget a munkatársaknak arra, hogy megválasszák azt a környezetet, amelyet ideálisnak éreznek munkájuk elvégzéséhez. Amikor az embereknek van választási lehetőségük, akkor úgy érzik, hogy irányítani tudják a dolgaikat, s ez motiváltabbá, elkötelezetebbé teszi őket, miközben stresszérzetük csökken.

E választási és irányítási lehetőségeknek három fő területe van:

A munkaterek skálája
Egymással szoros kapcsolatban álló zónák és térkialakítások ökoszisztémája, amely olyan tereket kínál a felhasználóknak, melyek támogatják különböző munkastílusaikat.

A testtartások skálája
Olyan megoldások, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy munkavégzés közben üljenek, álljanak és mozogjanak, miközben az általuk használt számos technológiai eszközt is támogatják.

A jelenlét skálája
A kombinált (fizikai és virtuális) munkahelyi jelenlét lehetőségei a különböző munkavégzési helyeken. Célja, hogy növelje az emberek közötti interakciót.

Ezek a munkahely-tervezésbe is beemelt alapelvek alkotják a munkahelyi jóllétnek a Steelcase kutatói által definiált hat fő dimenzióját.

  1. Optimizmus: A kreativitás és az innováció ösztönzése
  2. Mindfulness: teljes jelenlét
  3. Hitelesség: Légy önmagad!
  4. Összetartozás: kapcsolat a többiekkel
  5. Értelem: Céltudat
  6. Vitalitás: Állj fel és mozogj!

Ez a keretrendszer inspiráló lehetőségeket kínál és ösztönzi az irodatéren belüli mozgást, s arra bátorítja a felhasználókat, hogy válasszák meg azt a helyet, amelyben dolgozni szeretnének egy adott időben. Az informális közösségi térkialakítások támogatják és táplálják a kapcsolatteremtést.

1. Optimizmus – A KREATIVITÁS ÉS AZ INNOVÁCIÓ ÖSZTÖNZÉSE

Az optimizmus többet jelent, mint pozitív eredményeket várni az élet különböző területein. Jelenti a fölfedezés iránti vágyat, a túlzott kockázatkerüléssel szemben új utak kipróbálását. Jelenti az események pozitív értelmezését, valamint örömünket lelni a jelenben és meglátni a lehetőségeket a jövőben.

A Kaliforniai Egyetem kutatóinak nemrégen publikált eredményei szerint optimizmusunk, önbecsülésünk és hozzáértés-tudatunk (az a képességünk, amellyel életünkben pozitív változásokat tudunk elérni) részben genetikailag meghatározottak. Azonban a kutatók azt is megjegyzik, hogy a gének nem döntenek a sorsunkról, ugyanis tevékenységeink, kapcsolataink és környezetünk hatásai majdnem ugyanennyit számítanak. Érzelmeink jelentős szerepet játszhatnak az optimizmus iránti hajlamunkban. A félelem pesszimizmust szül.

Az optimizmus kritikus eleme annak a típusú munkavégzésnek, amelyre napjainkban a szervezeteknek szükségük van: kreativitás és innováció. Ez számos viselkedési formára hatással van: ilyenek például a távlatok meglátásának képessége, az új ötletek keresése, a mások iránti nyitottság, a nagyobb kockázatvállalási hajlandóság, a nehéz feladatok kezelése, illetve fogékonyság a változásokra. Az ilyen értelemben vett optimizmusnak jelentős hatásai vannak egy szervezet agilitására és rugalmasságára. Emiatt napjaink üzleti életében egy optimista munkavállaló produktívabb munkavállalónak számít.

– Az optimizmus a 21. század talán legfontosabb munkával kapcsolatos készsége – jegyzi meg de Benoist – A szervezetek annyi volatilitással és stresszel szembesülnek, hogy azok az emberek, akik képesek felülemelkedni félelmeiken és aggodalmaikon, segíteni tudnak egy olyan kultúra kialakításában, amely sikeresebben veszi az akadályokat a mostani világban.

Az optimizmus elősegítése a munkahelyeken

A felelősségteremtő munkahelyek támogatják az állandó kísérletezést és pozitív módon mutatják be brandjük és szervezetük történetét, hogy ezzel is hangsúlyozzák a fejlődést és a lehetőségeket. – A munkavállalóknak szükségük van arra, hogy érezzék: befolyásolni és irányítani tudják saját munkakörnyezetük kialakítását, szemben a sztenderdizálás és rugalmatlanság keltette elnyomottság-érzettel – mutat rá de Benoist.

Design megfontolások:

  1. Választási és irányítási lehetőségek nyújtása a munkatársaknak azzal kapcsolatban, hogy hol és hogyan dolgozzanak.
  2. Olyan terek kialakítása, ahol a szigorúan szabályozott munkahelyi előírásokkal szemben lehetőség van személyes és egyénre szabott megoldások alkalmazására.
  3. Kínáljunk olyan kialakításokat és adjunk olyan felhatalmazásokat, amelyek révén a munkatárs érzi, hogy támogatjuk munkájában.
  4. Az irodai design tükrözzön átláthatóságot, hogy az emberek lássák egymást és láthatóak legyenek. Építsünk bizalmat.
  5. A fizikai, kognitív és érzelmi munkahelyi jóllét térkialakítási támogatására további javaslatok találhatók a Steelcase honlapján a Wellbeing Thoughtstarters oldalon.

A tér, amelyet a munkatárs sajátjának érez, alkalmas mind koncentrált, egyéni munkavégzésre, mind pedig kétszemélyes érintkezésre. A felhasználók a vertikális felületek használatával láthatóvá tehetik munkájukat, a tele-jelenlét eszközeivel érintkezhetnek a távolról dolgozó kollégákkal, illetve egyedül is dolgozhatnak.

2. Mindfulness – TELJES JELENLÉT

Az összpontosítás (mindfulness) jelentése: életünk intenzív tempóját úgy egyensúlyba hozni, hogy teljesen jelen tudjunk lenni egy adott pillanatban. Napjaink technológiai eszközei számos lehetőséget kínálnak a multitaskinghoz, s ez azt is eredményezheti, hogy míg valaki például fizikailag jelen van ugyan egy megbeszélésen, mentálisan az e-mail-jeire koncentrál.

Az üzleti életben a mindfulnessre való odafigyelés exponenciálisan nőtt azzal párhuzamosan, ahogy a szervezetek felismerték, hogy a technológia, a piac és a globális versenyfeltételek gyors ütemű változásai volatilitást, bizonyalanságot, káoszt és megingásokat okoznak. Ezek a történések feszültséget keltenek az egyes szervezetekben dolgozó emberekben, és új vezetői stílust követelnek meg.

Csíkszentmihályi Mihály neves pszichológus, a Flow című alapmű szerzője összekapcsolja a flow fogalmát a boldogság és a kreativitás általa meghatározott jelentésével, amely a multitasking ellentéte, és egyenes következménye a mindfulnessnek – azaz az energikus összpontosításban való elmerülés, a teljes részvétel, és annak élvezete, amivel éppen foglalkozunk.

– A mindfulness a szellem és a test egyesülése, miközben az idő fogalma megszűnik – mondja de Benoist – És ez az állapot nemcsak egyedül érhető el. Az emberek képesek együttdolgozni a mindfulness állapotában, úgy viselkedni, mint egy dzsessz-zenekar: teljesen feloldódni a jelen pillanatban.

A mindfulness elősegítése a munkahelyen

A munkatársaknak olyan fizikai terekre van szükségük, amelyek segítenek nekik megbirkózni mindennapi életük kognitív túlterhelésével, és lehetővé teszik, hogy teljes mértékben jelen legyenek a pillanatban – jegyzi meg de Benoist.

Design megfontolások:

  1. Olyan terek kialakítása, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek személyesen és szemtől-szembe is kontaktáljanak egymással, ne csak technológiai eszközeiken keresztül.
  2. Tervezzünk olyan területeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkatársak kontrollálhassák az érzékeiket befolyásoló hatásokat, és megválaszthassák, hogy ezek magasabb, vagy alacsonyabb szintje mellett kívánnak-e dolgozni.
  3. Olyan helyek kialakítása, amelyek az anyagok, textúrák, színek, a megvilágítás és a kilátás révén megnyugtató hatást keltenek.
  4. Olyan terek megtervezése, ahol az emberek anélkül léphetnek kapcsolatba egymással, hogy közben megzavarnák őket, vagy elvonnák figyelmüket.

Ez a lounge koncepció lehetővé teszi, hogy a munkatársak ténylegesen találkozzanak egymással, akár beszélgetés, akár ötletelés céljából. Az otthonhoz hasonló környezet segít az embereknek abban, hogy önmaguk lehessenek.

3. Hitelesség – LÉGY ÖNMAGAD!

A Reklámőrültek, vagy a Dilbertville c. sorozatokban látott múltbéli munkahelyeken elfogadhatatlannak tekintették a sebezhetőséget, az érzelemnyilvánítást. Mivel sok munkahelyen most is a „küzdj vagy repülsz” típusú érzelmi hozzáállás van érvényben, sok ember még mindig ahhoz van szokva, hogy a tökéletesség látszatával, az elvárt viselkedéssel védje meg önmagát – ez frusztrációhoz, haraghoz és kóros viselkedéshez vezet.

Ezzel ellentétben a wellbeing a személyiség kifejeződését lészesíti előnyben, azt, hogy önmagunk legyünk a munkahelyünkön és azon kívül is.

Egy több, mint egy évtizedet felölelő Gallup-közvéleménykutatásból az derül ki, hogy a munkahelyi jóllét legfontosabb tényezője az, hogy legyen egy olyan kollégánk, aki jó barátunk is egyben. Az emberi kapcsolatok megszilárdítják a munkatársak kötődését a szervezethez. Szoros barátságok nem alakulhatnak ki, pozitív interakciók nem jöhetnek létre bizalom nélkül, s ez megkívánja a hitelességet. – Még a hagyományosan a társadalmi érdeket az egyéné fölé helyező keleti kultúrákban is egyre fontosabbá válik a jóllét érzetéhez az egyéni hitelesség és annak kifejezési lehetősége a munkahelyen – mondja Beatriz Arantes, a „munkahelyek jövője” részleg vezetője a Steelcase-nél.

A hitelesség elősegítése a munkahelyen

– A dolgozóknak olyan helyekre van szükségük, ahol úgy érzik, részesei a szervezeti kultúrának, ugyanakkor arra biztatják őket, hogy kifejezzék saját ötleteiket és értékrendjüket – jegyzi meg Arantes – A vezetők meghatározzák a hitelesség normáit, míg a testreszabható munkakörnyezet és a közösségi terek megoldásai erősíthetik az üzenetet.

Design megfontolások:

  1. Olyan terek kialakítása, amelyek erősítik az emberek komfortérzetét és segítenek nekik az önkifejezésben és ötleteik megosztásában.
  2. Informális, nem korlátozó, az otthon érzetét keltő környezetek beillesztése a munkahelyi térbe
  3. Tervezzünk olyan területeket, amelyek segítik az embereket abban, hogy megtalálhassák a kapcsolatot személyes értékrendjük és a brand által képviselt értékek között.

A mobil munkatársaknak lehetőségük van egyszerű módon érintkezni a kollégákkal, ugyanakkor megtapasztalhatják az összetartozás érzését is. A bench megoldások számos felhasználói igényt támogatnak a koncentrált munkavégzéstől a kollaboráción keresztül a rövid idő alatt elvégezhető ’touch-down’ feladatokig.

4. Összetartozás: KAPCSOLAT A TÖBBIEKKEL

Az értelmes élet a más emberekkel fenntartott kapcsolatok érzetét jelenti. A munkahelyi szociális kapcsolatok megtartó erejűek. Az az érzés pedig, hogy hasznára lehetünk másoknak, rendkívüli módon képes pozitív érzelmeket kiváltani bennünk.

Abraham Maslow pszichológus híres szükségletpiramisának harmadik szintjére helyezi az összetartozást. Ezt csak a létfenntartáshoz kapcsolódó szükségletek (élelem, víz, alvás stb.) és a biztonsági szükségletek előzik meg. Számos tanulmány és kísérlet jutott arra a következtetésre, hogy az emberiségben genetikailag kódolva van az, hogy szükségük van egymásra. A Gallup által közzétett adatok empirikus bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a szoros munkahelyi barátságok és pozitív interakciók jelentősen növelik a szervezet iránti elkötelezettséget.

Az emberi kapcsolatok erősítik az egyén elkötelezettségét a szervezet, annak brandje és céljai iránt. Értelmes emberi kapcsolatok nélkül a szervezetek arctalannak tűnnek a munkavállalók szemében. Emiatt a mobilitás, az alternatív munkavégzési stratégiák és a földrajzilag egymástól távol eső helyek közötti tele-jelenlét kereteit tudatosan ki kell alakítani, hogy a munkatársak ne veszítsék el az összetartozás érzetét.

– A mobilitás pozitív hatású lehet, mert a rugalmasság lehetőségét adja meg az embereknek. A videokonferencia gyors ütemben válik a mindennapi munka eszközévé, különösen a globális csapatok körében. Azonban fontos biztosítani azt is, hogy az embereknek értelmes kapcsolataik alakulhassanak ki a többiekkel, és megértsék, hogy akárhol is vannak, értékesek a szervezet számára. A munkavállalóknak érezniük kell, hogy ők is szerves részei egy, az ő személyükön túlmutató dolognak, és hogy fontosak a szervezet többi tagja számára.

– Ahogy a munkavégzés egyre inkább mobillá és globálissá válik, az összetartozás érzetének megteremtése óriási kihívás, de természetesen nagyon fontos – mondja Arantes – A nagy, vezető szervezetek gondoskodnak arról, hogy a munkavállalók őket válasszák azáltal, hogy náluk könnyű az együttműködés a kollégákkal és egyszerű a technológiai eszközök használata. Azon igyekeznek, hogy mobil és távoli munkavállalóik számára is ugyanolyan közösségi és összetartozás-érzést tudjanak nyújtani, mint azoknak a kollégáknak, akik fizikailag is jelen vannak.

Design megfontolások:

  1. Olyan barátságos előterek kialakítása, melyek jól láthatóan befogadóak a nem rutinszerűen ott dolgozó munkatársak irányában.
  2. Tágas és jól felszerelt terek mobil és rezidens dolgozók részére mind az egyéni, mind a csapatmunka vonatkozásában.
  3. Olyan videokonferencia-lehetőségek megteremtése, amelyek láthatóvá teszik a távolról dolgozók számára a helyiségben és a falakon megjelenő információt, és lehetővé teszik, hogy minden résztvevőt ugyanolyan jól halljanak.
  4. Informális terek mind a személyes, mind a virtuális jellegű szociális kapcsolatok elősegítésére.

Ez az igazi csapatmunkára alkalmas tér lehetőséget ad a csapattagoknak, hogy megosszák és bemutassák ötleteiket, gondolataikat és folyamatban lévő munkájukat. A tér analóg és digitális eszközöket is kínál a kollaborációhoz és az információk megosztásához.

5. Értelem – CÉLTUDAT

Az embereknek szükségük van arra, hogy megmutathassák erősségeiket, megtapasztalják azok hatásait és láthassák, hogy e hatások hogyan járulnak hozzá a szervezeti célok megvalósításához. A Dr. Boldogság-ként is ismert Edward Diener, a Gallup Intézet szenior tudományos kutatója leírta, hogy az úgynevezett hivatásközpontúság, amelyben az ember szenvedéllyel viseltetik munkája iránt, eredendően a legnagyobb megelégedettséget nyújtja.

A céltudatosság segít a bizalmon és együttműködésen alapuló reziliens vállalkozás megteremtésében. – Ez hozza létre az „igenek erejét” az egész szervezetben – mondja de Benoist.

– Egy közösség mindennapjainak kereteit a közösség tagjainak hasonló hite adja meg – jegyzi meg de Benoist. – Optimális esetben egy ember számára az élet értelme és a munkahelyének céljai összeegyeztethetők és erősítik egymást. Amikor a körülöttünk lévő emberek ugyanazokban a dolgokban hisznek, mint mi, és egy közös térben hasonló célokért dolgozunk, ez a harmónia érzetét kelti bennünk.

– A brand nem csak az ügyfél számára releváns – teszi hozzá Arantes – A cég munkatársai számára is értéket kell hordoznia mindannak, amit a brand jelképez, és ezt szem előtt kell tartaniuk mindennapi munkájuk során.

– Nehéz az embereket meggyőzni arról, mit kívánunk elérni, ha a szervezet tagjai nem egyformán értelmezik az elérendő célt és az oda vezető utat. Az embereknek értelmes célokra van szükségük ahhoz, hogy tudják, munkájuk nem megy veszendőbe. Még nagylétszámú szervezetek is képesek gyorsan mozdulni akkor, amikor mindenki egyetért a közös céllal és látja annak értelmét.

Az értelmes célok elősegítése a munkahelyen

Az, hogy hogyan töljük el az időnket, hogy a megfelelő dolgokat csináljuk-e a megfelelő módon, nagy hatást tud gyakorolni a jóllétünkre – mondja de Benoist – Az olyan tér, amelyet azzal a céllal alkottak meg, hogy segítse a munkatársakat értelmes célok elérésében, hatalmas jelentőséggel bír mind az egyéni teljesítmény, mind pedig a szervezeti eredmények vonatkozásában.

Design megfontolások:

  1. A terek olyan ökoszisztémájának létrehozása, amely választási lehetőséget kínál a munkavállalóknak, és felelősséggel ruházza fel őket annak érdekében, hogy hatékony munkát végezhessenek akár egyedül, akár másokkal együtt.
  1. A brandet, a vállalat küldetését, történetét, kultúráját erősítő terek kialakítása a recepciós területen kívül is.
  2. A vertikális felületek kihasználása olymódon, hogy láthatóvá váljon a gondolkodás folyamata és annak előrehaladása.
  3. A technológiai eszközök segítségével valós idejű információ megjelenítése

6. Vitalitás – ÁLLJ FEL ÉS MOZOGJ!

A tudósok továbbra is úttörő felfedezéseket tesznek a szellem és a test egymással egységben való működésének területén. Dr. Candace Pert, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének idegkutatója, az agyi működés szakértője 1997-ben megjelent, Az érzés molekulái című könyvében azt írja, hogy receptorok és peptidek működtetik az emberi test minden szervrendszerét, s ezzel, Dr. Pert elnevezésével „a test-szellem intelligenciáját” hozzák létre.

Az életerő kutatásával foglalkozó, neves orvosi folyóiratokban, mint a European Association for the Study of Diabetes, és a tömegtájékoztatásban, például a New York Times-ban a közelmúltban megjelent tanulmányok felhívták a figyelmet a hosszú ideig tartó ülés káros hatásaira. Dr. James A. Levine, a Mayo Klinika munkatársa, az inaktivitás neves kutatója szerint robbanásszerűen megnőtt az ebben a tárgyban folytatott kutatási munka, „mivel ennek egészségkárosító hatása óriási”.

Az ülésnek fizikai és mentális kockázatai is vannak, mivel az izmok inaktivitása káros anyagcsere-hatásokat vált ki, többek között lelassítja a tápanyagok eljutását az agyba, amely hatással van az éberségre.

– Nyilvánvaló, hogy a test mozgásra serkentése munkavégzés közben alapvető fontosságú mind a fizikai, mind a mentális energia magas szinten tartása érdekében – mondja de Benoist. – A különboző testtartások stimulálják az agyat, az egészséges környezet pedig mozgásra,

Ezen kívül a munkakörnyezetben nyert érzékszervi tapasztalatok is fontosak. Érzékeink és idegrendszerünk használatával folyamatos érintkezésben vagyunk fizikai környezetünkkel: érzékeljük az érintést, a fényt, a hangot és más, minket ért ingereket, amelyek befolyásolják mentális és fizikai állapotunkat. Mivel az ingereknek közvetlen és gyakran azonnal érzékelhető pozitív vagy negatív következményeik vannak, ösztönösen meg akarjuk választani és irányítani környezetünket, olyan helyeket keresve, ahol jól érezzük magunkat.

– Amikor bemegyünk a munkahelyünkre, olyan környezetre és eszközökre van szükségünk, amelyet támogatnak bennünket, akár egyedül dolgozunk, akár kollaboratív munkát végzünk, akár kellemes helyen ebédelünk, vagy kimegyünk a szabadba – mondja Arantes. – A vitalitás fenntartása szempontjából alapvető fontosságú, hogy különböző, a gyakori mozgást támogató helyek választéka álljon rendelkezésünkre.

A vitalitás elősegítése a munkahelyen

Egy hellyel kapcsolatos tapasztalataink meghatározzák cselekedeteinket. A munkahely fejlesztésére fordított beruházás teljesen meg tudja változtatni a munkavállalók hozzáállását, viselkedését, s olyan hangulatot képes teremteni, amely viszonylag rövid idő alatt lendületet ad a munkatársak motivációjának és teljesítményének.

Design megfontolások:

  1. Olyan területek kialakítása, amelyek választási lehetőségeket kínálnak az embereknek az őket körülvevő érzékszervi ingerek szintjével kapcsolatosan.
  2. Egyszerűen állítható bútorok, amelyek különböző méreteket, szükségleteket és preferenciákat támogatnak, és amelyek ösztönzik a mozgást a nap minden szakában.
  3. Egészséges ételeket kínáló és bemutató kávézók.
  4. A nappali fény, kellemes kilátás, jó szellőzés, belső udvarok stb. tervezésével bevinni a természetet munkahelyre.
  5. Az aktív, egészséges életmód támogatása központi helyen lévő lépcsőkkel, kültéri sétányokkal, kerékpártárolóval stb.

A teljesítmény erősítése

Az IBM évente kiadott ún. vezérigazgatói tanulmánya rámutat, hogy a kollaboratívabb, kommunikatívabb, rugalmasabb, és végső soron innovatívabb szervezet felé történő elmozdulás nem olyasvalami, amelyet a HR-re kell delegálni. Az IBM-nél olyan kritikusnak találják ezt üzleti teljesítményük szempontjából, hogy terveik szerint egész vezérkarukat meg kívánják győzni, hogy személyesen irányítsák az átállást.

A szervezet összes szintjén dolgozó vezető új lendületet fog tudni adni csapatának, ha stratégiája részévé teszi a wellbeing iránti fókuszt. A munkáltatók jelentős összegeket fordítanak munkavállalóikra, és ettől hosszú távon pozitív ROI-t várnak. Azok, akik megértik, hogy munkavállalóik jólléte alapvető fontosságú a vállalat sikeressége szempontjából, magas megtérülést várhatnak. Viszont rövidlátó és kockázatos dolog alábecsülni a munkavállalókban rejlő lehetőségeket elégtelen, nem támogató vagy nem inspiráló munkakörnyezettel, amely aláássa jóllétüket.

A vállalatok megértik, hogy az innovatív teljesítményhez sosem látott mértékben van szükségük jó emberekre. A lényeg valójában az, hogy engedjük kinyílni az embereket – mondja Arantes. – A múltban a vezetők nem nagyon ismerték fel, hogy milyen hatása lehet a munkavállalói jóllétnek. Ez a szemlélet változóban van, kialakult egy más gondolkodásmód.

A wellbeing versenyelőnyt jelent napjaink üzleti világában. Ennek eléréséhez szükség van arra, hogy a munkavállalók mentálisan és fizikailag is egészségesek legyenek. Ennek eléréséhez olyan támogató munkakörnyezetre van szükségük, amely érzelmi erővel ruházza fel őket: ennek révén úgy tapasztalják meg és értelmezik a történéseket, hogy ez végső soron produktív, pozitív cselekedeteket vált ki. A legjobb munkahelyek hozzásegítik dolgozóikat, hogy azok mélyen el tudjanak merülni munkájukban azáltal, hogy megadják nekik mindazt, amely a munkahelyi jólléthez szükséges számukra.

Ennek eredményei állandósulhatnak: a folyamatos jóllét-érzet könnyen „ragályossá” válhat, s mindez erősíti az egyének, csapatok, és végső soron az egész vállalkozás teljesítményét.

Forrás: Steelcase

Eredeti cikkért kattintson ide: