Szakmai anyagok

Tévhitek a túlzott otthoni munkavégzéssel kapcsolatosan – magyarországi felméréssel kiegészítve

A magyar munkavállalók többsége vágyik vissza az irodába

A munka világa az egyik olyan terület, ahol a COVID-19 járvány alatt látványos változás következett be: világszerte, így Magyarországon is elterjedtté vált a távmunka. A válság alatt sokan otthonról dolgoztak, ám az újdonság varázsa mostanra megkopott: a legtöbbünk, 68-75% (korodztálytól és utazási időtől függően)- a hibrid munkavégzést preferálják és csak az otthonról történő munkavégzés már nem elég.
Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy az extrém home office-stratégiák alkalmazása kedvezőtlen hatással lehet egyrészt a vállalatok hatékonyságára, innovációs képességére – azaz hosszútávú fennmaradásuk szempontjából létfontosságú készségeire – , másrészt a munkavállalók fizikai és mentális jóllétére is.
A Blue Business Interior Kft. a magyarországi munkavállalók, vezetők körében végzett nem reprezentatív felmérést három elterjedt, otthoni munkavégzéssel kapcsolatos tévhittel kapcsolatban, amelyek azt a képzetet kelthetik, hogy az otthoni munkavégzés mindenki számára előnyös lehet.

#1. számú tévhit: “Költséghatékonyabb, ha a munkatársak otthonról dolgoznak”

Igaz, hogy a munkahelyi terület csökkentése és a különböző irodai kényelmi szolgáltatások korlátozása költségmegtakarítással jár, azonban felmerülnek rejtett költségek is. Egy irodában megvan a lehetőség arra, hogy mindenkinek legyen megfelelő kialakítású helye és eszközei a munka elvégzéséhez. Ám vannak olyan munkatársak, akik számára nehézkes az otthoni munkavégzés a szűk hely, a család, a lakótársak, vagy a nem megfelelő színvonalú eszközök és technológia miatt.

A valóság:
Az otthoni munkavégzés nem lehetséges mindenki számára, így lehetnek olyan kollégák, akik elhagyják a céget.

A Blue kutatása azt mutatja, hogy a munkavállalóknak csak egy része rendelkezik teljes mértékben az otthoni munkavégzésre alkalmas feltételekkel (dedikált helyiséggel/megfelelő munkaasztallal/kényelmes munkaszékkel):

Nem rendelkezem ezekkel/a legtöbb hiányzik ezek közül: 64%
Mindenem megvan: 35%

A valóság:
A túlzott távmunkával sérül a közösségi tőke és lassul az innováció.

A magyar felmérés résztvevői is többségében gondolják így:

Teljes mértékben sérül/gyengül: 87%
Nem sérül: 13%

Egy, a Financial Times-ban közölt interjúban Paco Ybarra, a Citigroup befektetési banki vezetője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy személyes kontaktus nélkül a közösségi tőke idővel elértéktelenedik. Kötelező távmunkára épülő korábbi programok tapasztalatai azt mutatják, hogy a valódi problémák körülbelül egy évig nem mutatkoznak: ekkorra a munkavállalói fluktuáció elkezdi gyengíteni a sokéves személyes interakció során kialakult közösségi kapcsolatokat. Ahogy csökken a közösségi tőke, gyengül a morál, nő a fluktuáció, csökken a termelékenység, míg végül vezetők a munkahelyre való visszatérés mellett döntenek.

A valóság:
Az otthoni munkavégzés megnöveli a munkavédelmi és a vállalati biztonsági kockázatot.

A legtöbb otthoni munkahelyen nem tartják be az állami szabályozás által előírt a szigorú munkavédelmi előírásokat, amelyek azonban csak a munkahelyi biztonsági követelményekre vonatkoznak, az otthoni munkakörnyezetre nem. Pedig az otthon dolgozó munkavállalók jobban ki vannak téve az elesés, a tűzveszély, a nem megfelelő világítás, illetve a gyenge színvonalú ergonómia kockázatának.
Az otthoni irodában kevésbé lehet kontrollálni azt is, hogy kik férhetnek hozzá az íróasztalokhoz vagy érzékeny tartalmú dokumentumokhoz. Munkavédelem és a vállalati biztonság szempontjából az iroda kontrolláltabb környezet.

#2 számú tévhit: „Az emberek éppen olyan hatékonyak, vagy még hatékonyabbak otthon, mint a munkahelyen”

Néhány feladattípus valóban könnyedén elvégezhető otthonról. Azonban a kreativitáshoz, innovációhoz, fejlődéshez kapcsolódó tudásigényes feladatokat végzők jóval nehezebb helyzetben vannak, mert az online megbeszélések alatt nem alakul ki a kreatív folyamathoz szükséges intenzitás.

A valóság:
Az egyéni feladatmegoldás mértéke megnő. A kollaboráció és a kreativitás aránya csökken.

A magyar válaszadók is úgy értékelték, hogy távmunkában az egyéni feladatmegoldás aránya nő a kollaborációval szemben:

A hangsúly az egyéni munkán van: 88%
Ugyanúgy van, mint az irodában: 12%

Az együtt lévő, egymás gondolataira építő emberek könnyebben tudnak ötletelni és problémákat megoldani A teljesen virtuális környezetben nehéz fenntartani egy szokványos beszélgetést és a többiek testbeszédét értelmezni, márpedig mindkettő az innovációhoz elengedhetetlenül szükséges viselkedés! Különösen nagy kihívás ez olyan csapatoknál, amelynek tagjai még sosem dolgoztak együtt.

A valóság:
A fizikai közelség és a közös felelősség fokozza a hatékonyságot.

Tudományos kutatások már régen bebizonyították, hogy a közelség növeli a csoport-hatékonyságot. Judy Olson, a University of California Irvine tudományos munkatársa szerint az azonos helyiségben dolgozó munkatársak képesek egymás testbeszédét dekódolni, be tudnak ugrani, ha segítségre van szükség, a kérdéseket pedig gyorsan megválaszolják. Az agilis munkavégzés szintén fontosnak tartja a különböző csapatok egy helyen történő munkavégzését.

Hasonló eredmény jött ki a Blue hazai felméréséből is:

A fizikai közelség és a közös felelősség növeli a munka hatékonyságát:
Nem növeli/részben növeli: 12%
Növeli: 88%

A valóság:
A munka közösségi tevékenység. A szerencsés véletlenek nem online esnek meg.

Az online munkavégzés során személyes szakmai hálózatunk beszűkül. Nincsenek folyosói beszélgetések, és nagyon nehéz új kapcsolatokat kialakítani. Az innováció akkor jön létre, amikor az ötletek összecsapnak, és a különböző koncepciók összeöltésével valami új keletkezik.
A magyar válaszadók túlnyomó többsége úgy véli, kellenek a szerencsés véletlenek, spontán találkozók a hatékony munkavégzéshez, úgy, mint az irodában:

Nem értek egyet: 5%
Igen, jól jönnek néha/teljes mértékben egyetértek: 95%

A valóság:
Lehet, hogy éppen egy, „a munka szempontjából elveszett nemzedéket” hozunk létre.

A teljes munkaidős távmunka aránytalanul érinti az Y és a Z generáció tagjait. Nem értik, hogy otthon elvégzett munkájuk hogy járul hozzá a vállalati célokhoz és mit is várnak tőlük (a Gensler 2020-as amerikai otthoni munkavégzési kutatása). Csak 35%-uk érzi úgy, hogy az otthonról elvégzett munkájuk ténylegesen számít a cégnek. A távoli munkavégzés a szakmai fejlődés, a networking és mentorálási lehetőségeket is csökkenti. Az extrém otthoni munkavégzési stratégia érintheti a szervezetek azon képességét, hogy kineveljék a következő vezetői generációt.

#3. számú tévhit: “Azoknak, akik otthonról dolgoznak, minőségibb a munka-magánélet egyensúlyuk”

Az otthoni munkavégzésnek megvannak az előnyei: nincs munkába járás, kényelmes ruhában dolgozhatunk akár a kanapén ülve is, és több időnk jut a családra. Azonban az adatok azt mutatják, hogy mindennek hátulütői is vannak.

A valóság:
A munka és az otthoni tevékenységek határai összemosódnak.

A COVID-járvány kitörésével a munkavállalók átlagos munkanapja világszerte megnövekedett, ahogy általánosan elterjedtté vált a távmunka. Kutatások szerint számos országban átlagosan 1-3 órával dolgoznak többet a munkavállalók.
Itthon a távmunkában dolgozók egyelőre sikeresebben őrzik a munka-magánélet egyensúlyát, ez derül ki a magyarországi megkérdezettek válaszaiból:

Többet dolgozom 2-3 órával: 44%
Nehéz, de nem dolgozom többet/minden rendben, hatékonyabb: 55%

Otthoni munkavégzésnél a munka és a privát életünk határai könnyen összemosódhatnak. Előfordulhat, hogy képtelen vagyunk kikapcsolni, és kísértésbe esünk, hogy kora reggeltől késő estig dolgozzunk. Ez dühhöz és kiégéshez vezethet. Az is megtörténik, hogy azt sem tudjuk, éppen milyen nap van. A helyhez kötődő események, – például bejárás a munkahelyre, vagy egy kávé elfogyasztása a kávézóban – segíthet fontos munka-magánéleti határvonalaink kialakításában.

A valóság:
A virtuális megbeszélések kimerítőbbek, mint a személyes meetingek.

Agyunknak erőteljesebben kell működnie, hogy értelmezni tudja a képernyőn kapott korlátozott jelzéseket. Több figyelmet kell fordítanunk arra, hogy megértsük az arckifejezéseket, a hangvételt és hangszínt, a testbeszédet.
A Blue kutatásában résztvevők jelentős része is úgy gondolja, hogy a virtuális meetingek fárasztóbbak, mint a személyes megbeszélések:

Nem értek egyet, ugyanolyan/már megszoktam: 30%
Egyetértek: 70%

Ahogy egyre több munkavállaló visszatér az irodába, a megbeszélések egyre inkább “vegyes jelenlétűek” lesznek, s ez a virtuális résztvevők számára előnytelen lehet a fizikailag együtt lévő munkatársakkal szemben. Ennek következménye az eredménytelenség, amely kimerítő mind a fizikailag együtt lévő, mind a virtuálisan részt vevő kollégák számára.

A pandémia alatt Magyarországon is elterjedt otthoni munkavégzés jól szolgálta mind a vállalatok, mind pedig a munkavállalók érdekeit: a cégek fenn tudták tartani működésüket, a dolgozók pedig biztonságban végezhették munkájukat. Azonban – amint ezt a magyar munkavállalók véleménye is jól tükrözi – az extrém home office stratégia hosszú távon sem a vállalati eredményességet, sem a munkavállalók fizikai és szellemi jóllétét nem szolgálhatja megfelelően. A visszatérés a munkahelyre – talán az eddigieknél nagyobb rugalmasságot biztosítva a dolgozóknak a munkavégzés helyének és idejének megválasztásában – nem látszik megkerülhetőnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük