Kórokozók mindenhol vannak, ezt senki sem vitatja. Mikrobák, baktériumok, bacilusok és azok ezer meg egy fajtája velünk és közöttünk élnek.
Manapság egyre gyakrabban és egyre többet dolgozunk csapatban, ezáltal mobilisabbak vagyunk, mint korábban. A legtöbb irodai környezet átalakulófélben van: egyre több az olyan tér, ami nem dedikált munkaállomásokkal van tele, hanem olyan helyiségként funkcionál, amit a munkavállalók egymást váltva, vagy együtt vesznek használatba.
A fentiek tükrében az antibakteriális szerek – amelyek lassítják vagy megállítják a kórokozók terjedését – egyre fontosabb szerephez jutnak a munkahelyeken. Alkalmazásukkal csökkenthetjük a baktériumok elszaporodását a gyakran és sokak által használt felületeken, úgymint a munkafelületek szélein vagy a funkcionalitást aktiváló fogantyúkon, magasságállítókon, stb.
Korábbi előrejelzésekben a szakértők azt jósolták, hogy 2013-ra a globális munkaerőnek 35%-a mobilis lesz. Manapság rendkívül fontos, hogy megadjuk a munkavállalónak a választás lehetőségét – hogy ő maga döntse el, hogy hol és miként szeretne dolgozni. Ennek támogatásához elengedhetetlen, hogy változatos tereket hozzunk létre, amelyek igazodnak a folyamatosan változó munkavállalói igényekhez és munkafolyamatokhoz.
Munkahelyi kórokozók
- Egy friss tanulmány arra világított rá, hogy átlagosan 10 millió baktérium található egy munkaasztalon.
- Egy másik kutatás szerint a munkavállalók 72%-a betegen is jár dolgozni.
- Egy 2011-es kutatás szerint azok a munkavállalók, akik egylégterű irodában dolgoznak, 63%-kal több betegszabadságot vesznek ki, mint a privát irodában dolgozók.
- Azáltal tehát, hogy a saját irodák és dedikált munkaállomások megszűnnek és a tér egylégterű irodává alakul, egyre nagyobb az igény az antibakteriális termékek tudatos használatára
Az antibakteriális anyagok használatával nagy mértékben tudjuk csökkenteni a mikrobák számát. Számos ilyen termék – fogyasztási cikk és tartós termék – került kifejlesztésre az elmúlt években, kezdve a háztartási tisztítóktól, a fogkrémeken át, a ruházati termékekig. A termékskála tehát nagyon széles, ezért is érdemes megvizsgálni, hogy a munkakörnyezetben miként lehet alkalmazni ezeket az újfajta technológiákat.
AZ ANTIBAKTERIÁLIS ANYAGOK SAJÁTOSSÁGÁNAK MEGÉRTÉSE
Sokak úgy vélik, hogy az antibakteriális anyagokat kizárólag kémiai eljárás során lehet előállítani, azonban ez nem így van. Befolyásolják a mikroorganizmusokat azáltal, hogy gátolják vagy megváltoztatják a négy sejtfunkció egy valamelyikét, vagy mindegyikét:
1) Sejtfal szintézis
2) Fehérjeszintézis
3) Sejtmembrán funkciók
4) Nukleinsav szintézis (genetikai kód)
A négy funkciónak számos sejtaktivitása irányítható antibakteriális szerekkel. A legtöbb kutató úgy véli, hogy a többfunkciós célzás csökkenti a mikroorganizmusok ellenállóképesség-kifejlesztésének lehetőségét.
ANTIBAKTERIÁLIS SZEREK HASZNÁLATA A MUNKAKÖRNYEZETBEN
Fém és fémionok
Az ezüst és a réz antibakteriális tulajdonságát a görögök, rómaiak és egyiptomiak már az ókorban, több tízezer évvel ezelőtt felfedezték. Mindkét anyagból készítettek víz tárolására alkalmas edényt, valamint többféle antiszeptikus kenőcsöt. Mindkét fém az ionos szerkezetnek köszönhetően tudja kifejteni antibakteriális hatását. Ezüst alkalmazásakor legtöbbször ezüst ionokat adunk egy ahhoz tapadni tudó anyaghoz, pl. agyaghoz, majd mindkettőt a fő összetevőhöz adjuk. A rezet nyers fém változatban használhatjuk, valamint úgy is, hogy a rézoxidokat az alap alkotóelemhez adjuk hozzá.
Növényi alapú kivonatok
Egyes növények számos olyan illóolajat tartalmaznak, amelyek hatásosak a kórokozókkal szemben. A kutatások során a babérfélék, a fahéj, a szegfűszeg és a kakukkfű bizonyult a leghatékonyabb baktériumölőnek. Az ezekből készült kivonatok egyaránt megtalálhatók a fogyasztási cikkekben, tisztítószerekben és nedves törlőkendőkben. A szakértők töretlenül dolgoznak azon, hogy ezeket olyan termékekbe is belevegyítsék, melyek tartós, lassan bomló anyagokból készültek (pl. műanyag).
AZ ANTIBAKTERIÁLIS ANYAGOK HASZNÁLATA
Nehéz, és kihívásokkal teli feladat megtalálni annak módját, miként lehet az antibakteriális anyagokat felhasználni úgy. Alapvető tény, hogy az antibakteriális szerek esetében nem cél a fenntarthatóság, hiszen azok negatívan tudnak más organizmusokat befolyásolni. A kérdés tehát sok feszültséget okoz, aminek leküzdéséhez fontos, hogy tudatos döntést hozzunk az antibakteriális anyagokat illetően.
A fertőzések 80%-a érintés során terjed.
A LEGGYAKRABBAN ÉRINTETT FELÜLETEK
A Nanobiomatters kutatásai szerint az antibakteriális szerrel bevont felületeken a baktériumok 99%-a elpusztul.
Informálódjunk!
A tudatos döntés meghozatalának érdekében az alábbiakat kell figyelembe vennünk:
- Anyagok összetétele – kémiai, természetes eredetű vagy növényi alapú készítmény ?
- Baktériumok száma – megfelelő vagy túlzott mértékű?
- Érintés gyakorisága – gyakori vagy ritka?
- Marketinggel kapcsolatos tényezők – tényekre alapozott vagy “felhájpolt”?
Miként használjuk őket
Az antibakteriális szerek kiválasztásakor és alkalmazásakor tudatosan kell eljárnunk. Ki kell választanunk az alapanyagot, annak feldolgozásának módját, az antibakteriális anyag hatékonyságának fokát és tartósságát, valamint a késztermék végső teljesítményét. Vannak olyan anyagok, amit a termék első számú összetevőjével vegyítünk, másokat plusz bevonatként alkalmazunk.
Mennyiség
A leírtak alapján azt hihetnénk, hogy az antibakteriális szerek használatának célja, hogy az ÖSSZES létező kórokozók eltüntessük az egyes felületekről. Ez téves gondolat, hiszen a baktériumok teljes egészének kiirtása nemhogy szükségtelen, de káros is lehet. A Dél-Karolinai Orvosi Egyetem mikrobiológiai és immunológiai alelnöke, Dr. Michael Schmidt magyarázata szerint elég olyan szintre csökkenteni a baktériumok számát, hogy azzal egy egészséges emberi szervezet meg tudjon birkózni. Ezáltal lehetőség van arra, hogy különböző szintekre lépjünk a baktériumok elleni harcban. Teljesen más szerekre és anyagokra van szüksége egy irodának, ahol egészséges emberek dolgoznak, és másra egy kórháznak, ahol számtalan legyengült immunrendszerű beteg fordul meg.
Az érintés gyakorisága
Mivel a fertőzések 80%-a érintéssel adható át, ezért fontos, hogy az antibakteriális anyagokat közösségi terekben alkalmazzuk, mint pl. osztálytermekben, köztereken, irodai környezetben. A munkaterület egyes részeit az átlagnál többször megérintjük, ami nagyobb ún. bio-terhelést eredményez, növelve ezáltal a káros baktériumokkal való érintkezés lehetőségét. A cél az egészséges egyensúly fenntartása, amit nem az egész munkafelület bevonásával érhetünk el, hanem a sűrűn érintett részek beborításával. Mindezek mellett azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az ilyen jellegű speciális alkalmazások nem helyettesítik a hétköznapi fertőtlenítő- és tisztálkodási-, valamit higiéniai rutint, mint pl. kézmosás, könyökhajlatba való tüsszentés, otthonmaradás betegség esetén). Ezek a szerek egy kiegészítő lehetőséget nyújtanak azáltal, hogy hozzájárulnak a munkahelyen élősködő baktériumok csökkentéséhez.
A puszta tények
Az antibakteriális hatású anyagok – definíció szerint – képesek a kórokozókat megölni, vagy azok terjedését meggátolni. Azt azonban, hogy milyen jótékony hatással van az emberi egészségre, nehéz számszerűsíteni. Az antibakteriális szerek gyártását és forgalmazását világszerte korlátozzák a kormányzati szervek. Minden országnak megvan a saját szabályozása: a legtöbb helyen a készítményeket regisztrálják és a benyújtott igények kizárólag egyféle felhasználásra korlátozódhatnak. Az antibakteriális szerek alkalmazásával szemben számos pro és kontra érv van, és ezek általában nagyon szélsőségesek. Fontos – és ezt a szakértők sem győzik hangsúlyozni – hogy csak megbízható forrásból tájékozódjunk.
TOVÁBBI KUTATÁSOK
A tudományos kutatásokra alapozott szakirodalomban egyre több új információ lát napvilágot a kórokozókról és az antibakteriális anyagokról, valamint az ezek adta lehetőségekről és veszélyekről. Az idő előrehaladtával sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a tényekre kell hagyatkoznunk és hivatalos forrásokból kell informálódnunk. Ne dőljünk be a legújabb trendeknek és ígéreteknek!
A Steelcase évek óta dolgozik az antibakteriális hatóanyagok technológiai fejlesztésén, a megszerzett tudást pedig igyekszik alkalmazni a munkavállalói jólét megteremtése, a hatékonyság növelése, valamint a fenntarthatóság érdekében. Az eredmények azt mutatják, hogy a felületeken és munkaeszközökön élősködő kórokozók elleni harcban hatásosak az antibakteriális szerek. Ezek használatával megteremthető egy tisztább, élhetőbb, egészségtudatosabb környezetet.
HIVATKOZÁSOK
Alexander, J. Wesley (2009), “History of the Medical Use of Silver,” Surgical Infections.
Calderon CB, Sabundayo BP (2007), Antimicrobial Classifications: Drugs for Bugs. In Schwalbe R, Steele- Moore L, Goodwin AC. Antimicrobial Susceptibility Testing Protocols.
Feng, Q.L., et al. (2000), “A mechanistic study of antibacterial effect of silver ions on Escherichia coli and Staphylococcus aureus,” J. Biomed. Mat. Res. Part A.
Jung, W. et. al. (2008) “Antibacterial Activity and Mechanism of Action of the Silver Ion in Staphylococcus aureus and Escherichia coli”, Appl Environ Microbiol.
Landau, U., et. al. (2011), The Bactericidal and Oligodynamic Action of Silver and Copper in Hygiene, Medicine and Water Treatment
http://webmd.com/cold-and-flu/coldguide/cold-prevention
http://www.cdc.gov/drugresistance/glossary.html#antimicrobialagents
http://www.disinfecttoprotect.com/downloads/Office-Study.pdf
http://www.ellipse.co.uk/images/pdf/interactpluslaunch.pdf
http://www.epa.gov/oppsrrd1/REDs/factsheets/triclosan_fs.htm
http://www.nanobiomatters.com/wordpress/products/bactiblock%C2%AEantimicrobial- additives
http://www.sharklet.com/sharkletproducts/sharklet-safetouch-forcommercial.
http://www.tufts.edu/med/apua/about_ issue/agents.shtml
Pejtersen, JH., et. al. (2011) “Sickness absence associated with shared and open-plan offices,” Scandinavian Journal of Work, Environment & Health.
Ricart, M., et al. (2010), “Triclosan persistence through wastewater treatment plants and its potential toxic effects on river biofilms,” Aquatic Toxicology.
SCA Tissues North America (2011), SCA Presents The 2011 Tork Report: Healthy People, Healthy Planet
Smith-Palmer, A., Stewart, J., and Fyfe, L., “Antimicrobial properties of plant essential oils and essences again five important food-borne pathogens,” Lett. In Appl. Microbiol., 1998, 26, 118-122.
Solorzano-Santos, F., Miranda-Novales, M.G. (2012), “Essential oils from aromatic herbs as antimicrobial agents,” Current Opinion in Biotech.
Thurman, R. B., and Gerba, C. P. (1989), “The molecular mechanisms of copper and silver ion disinfection of bacteria and viruses.” CRC Crit. Rev. Environ. Control
Ultee, A., Bennik, M.H.J., Moezelaar, R. (2002), “The phenolic hydroxyl group of carvacrol is essential for action against the food-borne pathogen Bacillus cereus,” Appl. & Environ. Microbiol
Wainwright, M. (1989), “Moulds in ancient and more recent medicine,” Mycologist.
Xu, J., et al., (2008) “The antibacterial mechanism of carvacrol and thymol again Escherichia coli,” Appl. Microbiol.