Blog 4.: Munkavállalók preferenciái 2.

MIÉRT IS FONTOSABB MA AZ IRODATÉR SZEREPE, MINT EDDIG BÁRMIKOR?

MELYEK A MUNKAVÁLLALÓK MEGVÁLTOZOTT PREFERENCIÁI? 

Az előző cikkünket folytatandó vegyük sorra A MOBILIZÁLÓDÁSt, MULTITASKING-osodást és ezzel járó STRESSZ hatásait valamint a fizikális és kognitív „WELLBEING” jelentőségét.

2. MOBILITÁS

A „disraptív” technológiáknak köszönhetően gyakorlatilag zsebben hordjuk a világot, azaz nem vagyunk többé egy asztalhoz vagy PC-hez kötve ha feladatunkat el akarjuk végezni. Az IDC (International Data Corporation) készített egy tanulmányt ( Worldwide Mobile Worker Population 2009-2013 Forecast,) ami alapján a Föld teljes  munkavállalói állományának 34,9%-a 2013-ban mobil üzemmódban végzi munkáját. Természetesen az egyes országok fejlettségi szintjének megfelelően nagy különbségek vannak, pl  USA-ban 75,5%, Európa nyugati országaiban 50,3%, Ázsiában 37,4%. A trend azonban tagadhatatlan.

Kik is ezek a mobil munkavállalók?

Először is azok, akiknek nincs szükségük irodára a munkájuk elvégzéséhez (pl. field sales,…), másodszor ide tartoznak azok akik otthonról is tudják végezni feladataikat és harmadszor pedig azok akik irodában dolgoznak ugyan, de munkájuk nagy részét nem egy asztal mellett, hanem az iroda különböző pontjain végzik a laptopoknak, WiFi-nek köszönhetően.

A Steelcase másik érdekes felmérése, hogy a mobil munkavégzés egyik érdekes sajátossága az együttműködés fokozott igénye. Látva ezeket a trendeket érdemes elgondolkozni az iroda jövőbeni funkciójáról.

Többé nem az a cél, hogy falak közé asztalokat telepítsünk, hanem valami teljesen más! Erről majd későbbi blogomban írok.

3. KÖLDÖKZSINÓR, MULTITASKING, STRESSZ, KORTIZOL

A technológiai fejlődés pozitív lehetőségei magában hordják a negatívakat is. Például a köldökzsinór effektust (24/7), azaz rosszul érezzük magunkat ha nincs internet kapcsolatunk. Gyakorlatilag a hét minden napján a nap 24 órájában rá vagyunk csatlakozva a „Mindenható Internetre”. Reggel ébredést követően tájékozódunk az időjárásról, friss hírekről, sürgős mailekről. Közlekedés során előszeretettel használjuk a google maps , illetve valamelyik zenei streamelt szolgáltatást, napközben a közösségi médián  osztjuk meg élményeinket ismerőseinkkel,.A sportolástól a  főzésen át bármely hobbinkhoz  az esti TV-zéshez (okos TV-k), számtalan  applikáció áll rendelkezésre, amelyek  mind erősítik az internet -függésünket.  Az okos tévék révén mindezt nagy képernyőn, vagy akár 3d-ben is élvezhetjük. Felmérések szerint átlagosan 40 site-ot vagy applikációt használunk naponta. Ez rengeteg! A modern kor embere pár hónap alatt több információt dolgoz fel mint elődeink középkorban egy egész emberöltő alatt.

nemtommiÁllandó harcban vagyunk az idővel, ezért megpróbálunk minél több dolgot egyszerre elvégezni. Ez oda vezet, hogy egyfajta függőség alakul ki bennünk, aminek következtében úgy érezzük, hogy „multitask” nélkül lemaradunk valamiről vagy nem jól végezzük a munkánkat. Ez azonban egy nagy tévedés, hiszen az emberi agy nem arra lett kitalálva, hogy egyszerre több feladattal is  megbirkózzon.  Képzeljük el az ősembert mamutvadászás közben, ha nem arra az egy dologra koncentrál. Könnyen ez életébe került volna a „multitasking”.

Ez a jelenség olyan méreteket öltött, hogy tudományos kutatások vizsgálják ennek hatásait. A Multitasking Mitosza című könyvben (Dave Crenshaw, a The Myth of Multitasking: HowDoing It AllGets Nothing Done )  érdekes adatokra lelhetünk. A könyv szerint, ha egyszerre több dologgal foglalkozunk hatékonyságunk 40%-al csökken, több hibát vétünk, időben tovább tart,…. stb lásd az alábbi infografikát.

Az előbb leírtak következménye nemcsak a teljesítmény romlása, hanem ennél sokkal fontosabb, a világjárványként megjelenő krónikus STRESSZ, ami huzamosabb idő után depresszióhoz vezet. Jelenleg 10-ből 6 dolgozó éli át a munkahelyi stresszt. Kínában a legnagyobb a munkahelyi stressz mutató, 86%! A stressz következményeinek gazdasági hatása is van, pl. Angliában 13,7 milló nap a krónikus stresszre visszavezethető kiesett napok száma, ami  pénzben kifejezve 28,3 milliárd £-nak felel meg. Az Ausztrálok átlagosan 3,2 napot vannak távol a munkájuktól a krónikus stressz okozta hiányzások miatt.

cortisolHa már stressz,  akkor hadd említsem meg a kortizol hormont. Ezt az anti- stressz hormont a mellékvese termeli és feladata, hogy segítse a szervezetet a stresszre való reakcióban.  Szabályozza a vérnyomást és kardiovaszkuláris funkciókat, az inzulint, az anyagcserét illetve az immunfunkciókra hat. Normál üzemmódban reggel a legmagasabb a kortizolszint és a nap végére lecsökken.

Stresszes szituáció esetén  a testnek nagymennyiségű anti-stressz hormonra  van szüksége, hogy megküzdjön az őt érő hatásokkal. A vérből, vizeletből, nyálból aránylag könnyen kimutatható a pillanatnyi kortizol szint. A legújabb tudományos eljárásoknak köszönhetően ma már a hajunk ami havonta 1 cm-ert nő -, a legjobb indikátor a több hónapra visszamenő kortizol-szint mérésére.  A folyamatosan magas kortizol-szint egyértelműen stresszes életmódra utal.

Hosszantartó, krónikus stressz esetén a mellékvese képtelen kielégíteni  a test folyamatos  kortizol igényét, ami a mellékvese kimerüléséhez vezet.  Ekkor glükóz egyensúlytalanság, bizonytalan vérnyomás, szívelégtelenség , nagymértékű fáradság, szédülés, szorongás … stb lép fel.

AZ Ohio State University és a National Institute of Mental  Health, közösen végzett kísérletében bebizonyították, hogy a fizikális környezetünk is hatással van a kortizol szintünkre. Ugyan azt a munkát végző dolgozók egy csoportját egy nyomasztó irodakörnyezetben helyezték el (sötét, alacsony belmagasságú, zajos légtechnikájú irodában) még a másik csoportot egy modern, világos, nyitott irodatérben. Az első csoport stressz hormon szintje jóval magasabb volt mint a második csoporté.

4. WELLBEING, ELKÖTELEZŐDÉS

overall-wellbeing

A legutóbb kutatási adatok riasztó tendenciát tesznek világossá: az emberek egészsége és „wellbeing” érzése,  azaz elköteleződése az egész világon csökkenő trendet mutat.

Felesleges elmagyarázni, hogy ez miért kedvezőtlen a munkáltatók számára. Rosszabbodó egészségi állapot és a gyenge elköteleződés a munkavállalók körében negatívan befolyásolja az egyéni teljesítményt és a szervezeti termelékenységet. Ma a munkavállalói jólét – „Wellbeing” – jobb üzlet mint valaha, hiszen kompetitív előnyt biztosít ezen a versengő piacon. Magas megtérüléssel számolhatnak azok az előre gondolkodó szervezetek, akik hajlandóak beruházni a fizikai, értelmi és lelki jólétbe, és ezt a holisztikus gondolkodást az üzleti stratégia részeként kezelik.

A következő cikkünkben vizsgáljuk majd meg, hogy az irodatér milyen jelentős szerepet tud betölteni ebben a fajta stratégiában is.

Addig is, ha személyesen szeretne irodája kapcsán felvilágosítást kérni a KAPCSOLATI ŰRLAPUNKON jelentkezhet és mi felvesszük Önnel a kapcsolatot!

Kis Károly | Károly Kis

ügyvezető partner | Managing Partner | BLUE Business Interior Kft.

Hozzászólok