Blog 1.: Megatrendek

Miért is aktuális ma ez a kérdés?

A globális, felgyorsult, internet alapú, 24/7 –es világunkban paradigmaváltás zajlik, ami nagy hatással van az emberekre és a munka végzés módjára egyaránt.  Ezek a változások alapvetően átalakítják mindannyiunk életét, a jövő generáció munkához és az irodatérhez való viszonyát.

A felgyorsult információáramlás és megosztás, valamint az felfokozott együttműködés igénye átalakítja a munkatérről alkotott képzetünket. Az irodatér fontosabbá vált mint valaha,  hiszen stratégiai eszközként tud segítségre lenni, kiváltképp ha azt tudatosan úgy alakítjuk . A hangsúly többé nem azon van, hogy legyen asztala mindenkinek dolgozni, hanem azon, hogy legyen hely a kollégáknak az együttműködésre, koncentrálásra, feltöltődésre. A munkatér ma már egy komplett rendszer („Eco-system”) kell, hogy legyen. A munkaerő bevonzásához, motiválásához, a költségek optimalizálásához, – az ott dolgozó cég  brand-jének erősítéséhez, a munka hatékonyságának növeléséhez és nem utolsó sorban az  egészségesebb életmódhoz kell tudni hozzájárulnia.

Sorozatunkban megmutatjuk mik azok a megatrendek, amik a világunkat – meghatározzák,   ezek  milyen- -hatással vannak a munkavégzés módjaira, valamint a munkavállalók preferenciáira. Ezek áttekintése során megvizsgáljuk, hogyan tud a mai irodatér egy „Eco-system”-mé,  azaz stratégiai eszközzé válni.

A mostani posztban a VILÁGUNKBAN zajló megatrendeket  vesszük sorra:

1.  TECHNOLÓGIAI VÁLTOZÁS

Elsőként a TECHNOLÓGIA-i változást, vagy inkább váltást kell megemlítenünk és ezen belül is a „diszruptív” váltást. Ezt a kifejezést elsőként  Clayton M. Christensen, Harvard Business School professzora  vezette be (http://www.youtube.com/watch?v=qDrMAzCHFUU). Clayton urat a világ legkiemeltebb gondolkodói közé sorolják. Többek között a magyar származású Andrew Grove az Intel társalapítóját is inspirálta, valamint Steve Jobs is megemlíti őt életrajzában.

A „diszruptív” azaz bomlasztó technológia lényege:  a bonyolult, drága dolgokat leváltja valami, ami egyszerűbben kezelhető és nagy tömegeknek elérhető.

Gondoljunk bele, hogy a mobil kütyük,  amiket nap mint nap használunk, és az egyre bővülő internetalapú szolgáltatások lehetővé teszik, hogy kezünkben tartsuk a világot, hogy bárki, bármikor, bármilyen információhoz hozzáférjen. A Földön élő 7 millárd emberből, több mint 5 milliárdnak van mobil telefonja. Beindult egy „webifikálódási” folyamat. Új szolgáltatások, kifejezések jelentek meg, mint „Cloud”, „BigData”, „BYOD”. Ezzel gyakorlatilag demokratizálódik az információhoz és technológiához való hozzáférés, mind egyéni, mind vállalatiszinten. . A tudás többé nem kevesek kiváltsága, mint a maya uralkodók vagy a középkori egyházi  méltóságok esetében volt .

A technológia fontosságát és hatását az üzleti világban legjobban az IBM két évente történő világszintű felmérése (70 országból több, mint 4000 CEO-t kérdeznek meg) bizonyítja a legjobban (Global C-suite Study:  http://www-935.ibm.com/services/us/en/c-suite/csuitestudy2013/). A legutolsó 2013-ban készült, amiben egyértelműen kiderül, hogy a vállalatvezetők már második alkalommal jelölik meg a technológiát, mint cégük működését, fejlődését legjobban befolyásoló külső tényezőt („CEOs consider technology the single most important external force shaping their organizations”).

CEO-study2

forrás: IBM Global C-suite Study 2013

 A technológiai változás és a munkavégzésre gyakorolt hatásának (egyre mobilabbak vagyunk) számba vétele megkerülhetetlen a megfelelő irodatér kialakításánál. 2015-re a munkavállalók több mint 30%-ának NEM lesz szüksége dedikált asztalra, hogy munkáját hatékonyan el tudja végezni. Ehelyett más szükségletek alakulnak ki!

A provokatív kérdés: FELKÉSZÜLT AZ ÖN MUNKAHELYE EZEKRE A VÁLTOZÁSOKRA??

Erre a témára egy későbbi bejegyzésben fogunk kitérni.

2. VOLATILITÁS

A technológiai váltás mellett  feltétlen beszélnünk kell a  másik nagy trendről, ez  a VOLATILITÁS. A felgyorsult információáramlás a globalizációs függőséget és sérülékenységet csak fokozza, ami egyre inkább egy bizonytalan, kiszámíthatatlan környezetet teremt. Ebben a komplex világban minden mindennel összefügg.

Tovább fokozza a volatilitást  az ember spekulatív gondolkodása, és az a törekvése, hogy a teljes mértékben uralja a környezetét . Ez vezet oda, hogy egyre többször jelennek meg  kiszámíthatatlan és kontrolálhatatlan események mind  gazdasági, mind politikai téren. Ma már nehezen lehet matematikai, statisztikai modellekkel a múlt adataiból a jövőre következtetni. A „Gauss-görbe” a múlté.

Minden változásban van és nem lehet tudni, hogy egy esemény milyen más eseménysorozatot vált ki a világban (pillangó-szárny effektus).

Nassim Nicholas TalebThe Black Swan” című könyvében (32 nyelven megjelent, több mint 3 millió példányban eladott, 36 héten át a New York Times „Bestseller” listáján volt) „fekete hattyúknak” nevezi ezeket a megjósolhatatlan eseményeket. Ilyen a Szovjetunió felbomlása, 2001.szeptember 11.-e, a 2008-as gazdasági válság, az egyre gyakoribb környezeti katasztrófák, vagy az IPhone befolyásoló hatása.

Taleb szerint ezeknek a „fekete hattyúknak” három jellegzetessége van:

1. előreláthatatlanok

2. tömeghatást váltanak ki

3. csak utólag tudunk rájuk magyarázatot találni.

Keljfel2A könyv egyik tanulsága, hogy bár szeretnénk Középszerisztánban élni, ahol a dolgok kiszámíthatóak, azonban egyre inkább Extremisztánban kell, hogy túléljünk, ahol váratlan dolgokra kell felkészülnünk.

A KIHÍVÁS AZ , hogy hogyan készüljünk fel valamire, amire nem számíthatunk. A mai világban az egyik legfontosabb készség , amit ehhez fejlesztenünk kell a REZILIENCIA. Ez egyfajta tűrő- és alkalmazkodóképesség, amikor is a kikerülhetetlen változások befogadása után a múltbeli értékeinket, tudásunkat át tudjuk konvertálni úgy, hogy a megváltozott szituációban működőképesek maradjunk. Ez vonatkozhat egyénre, szervezetre vagy akár nagyobb rendszerekre.

Itt jön elő újból a kérdés: IRODATERE MENNYIRE FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOK BEFOGADÁSÁRA?

A jó hír az, hogy az irodatér is rezilienssé tehető, ha azt tudatosan úgy alakítjuk. Erről később fogok írni. 

3. DEMOGRÁFIAI MINTÁK ÁTRENDEZŐDÉSE

Köztudott tény, hogy a Földünk egyre jobban népesedik. A blogom megírásakor 7’239’580’776 lakosa volt a Földnek (lsd: www.worldometers.info/hu/). Az elmúlt 40 évben megduplázódtunk. Vannak demográfiai becslések amelyek 2050-re akár 12 milliárd feletti népességet is elképzelhetőnek tart, ami más fontos kérdéseket is felvet, mint az emberiség önellátásának problémáját az energiaforrások, a táplálék és édesvíz készlet vonatkozásában.

A fejlett országokban a népességszaporodás üteme drasztikusan csökken, sőt a népesség abszolút száma  is. Ugyanakkor  a szegény, írástudatlan régiókban az élveszületések száma  évről évre növekszik. Jelenleg a Föld népesedési és a gazdasági növekedésének fő motorjai a BRIC’S országok (vagy harmadik világ: Brazil, Russia, India, China és SoutAfrica). Ezek közül csak India (1,27 milliárd fő) és Kína (1,39 milliárd fő)  a teljes Föld népességének több mint 1/3-át teszi ki, annak ellenére, hogy Indiában 1952-ben elsőként vezették be a családtervezési politikát, illetve Kínában 1979-ben a „one child policy”-t. Csak a kínai „egyke politikának” köszönhetően 1979 és 2010 között állítólag 700 millió szülést akadályoztak meg.

GEN_Y

forrás: GEN Y: UNITED STATES / GEN Y: INDIA / POST-80’S: CHINA

STEELCASE WORKSPACE FUTURES

Másik érdekes adat, Y generációs munkavállalók (1980 és 1999 között születettek) arányai:  Indiában 430 millió, Kínában 220 millió még az USA-ban 70 millió. Ha kicsit játszunk a számokkal akkor India és Kina Y generációs, tehát a most munkát kereső populációja Európa teljes (kb. 740 millió fő) lakosságának 88%-át teszi ki. Ez elgondolkodtató! Ezek után érhető, hogy Európának hamarosan kezdeni kell valamit a bevándorlási politikájával. Egyre sokszínűbbek leszünk kulturális szempontból is.

Általánosságban elmondható, hogy az emberiség öregszik, egyre tovább élünk. Ez a gyógyszeripar és orvostudomány fejlődésének, valamint a közegésségügy ivóvízellátás és higéniás feltételek javulásának köszönhető.

Már említtem korábban, hogy a fejlett országokban egyre kevesebb gyermek születik. Ez azzal jár, hogya  fiatal korosztály nem képes ellátni az idősebb korosztályt, így tovább kell dolgoznunk, később megyünk nyugdíjba. Egyre meghatározobbá válik a fogyasztói társadalom adta lehetőségek kihasználása. Megfigyelhető tendencia a városokba való tömörülés és a szingli életvitel.  Az FMCG cégeknek áruik csomagolásánál már alkalmazkodniuk kell az egy fős fogyasztásokhoz.

Ez az individualizmus kora.

Ebben a felgyorsult, digitális világban az életvitelből, életszemléletből adódó generációs különbségekről többé már nem az apa-fia vonatkozásában, hanem már 15-20 év korkülönbség esetén beszélhetünk.

A fent taglalt demográfiai átrendeződés a munka világában is megjelenik. Ma már a munkahelyen akár 4 generációnak (Veterán, Baby Boomer, X, Y generáció) is együtt kell dolgoznia. Soha nem volt ilyen mély szakadék az egy munkahelyen dolgozó aktív generációk között. Ezt a kihívást csak fokozza a  munkaerő szabad áramlásából adódó kulturális különbségek.

Újból a kérdés: IRODATERE TÁMOGATJA-E A TÖBB GENERÁCIÓS ÉS KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁJÚ MUNKAVÁLLALÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT?   Később erre a kérdésre is találni fogunk válaszokat.

Addig is, ha személyesen szeretne irodája kapcsán felvilágosítást kérni a KAPCSOLATI ŰRLAPUNKON jelentkezhet és mi felvesszük Önnel a kapcsolatot!

Kis Károly | Károly Kis

ügyvezető partner | Managing Partner | BLUE Business Interior Kft.

Hozzászólok